Most, hogy egy kicsit felszabadultam az iskolai terhek alól, úgy döntöttem, rendszerezem kicsit a nemrég történteket. Először is, elég régen, 3 hete volt a születésnapom, és semmi életjelet nem adtam magamról. Tudom, rossz kislány vagyok. 12-én este hazaértem, és úgy elég feszült volt a hangulat. Nem értettem, hogy mi a baj, így kicsit viccesre vettem a figurát, és megkérdeztem anyát, hogy "ki halt meg", remélve, hogy azt a választ kapom, "senki", és így ő is érzi majd, hogy bármi is a baj, lehetne rosszabb is. Kiderült, hogy a cicámmal volt a gond. Amint elmentem reggel otthonról, megérkezett, a szüleim szerint borzalmas állapotban. nekiment az ajtóknak, falaknak, húzta maga után a két hátsó lábát, hányt, hasmenése volt, aztán már csak lefeküdt, és nem is pislogott, mikor hozzá akartak érni. Nyelni sem nyelt szerencsétlen. Úgyhogy elvitték az állatorvoshoz, aki azt mondta, hogy annyit tud tenni érte, hogy bead egy infúziót, és ha megéri a reggelt, életben marad. 12-én este eléggé ki voltam borulva. Ezt a cicát tényleg nagyon szerettem. Elhatároztam, hogy 13-án, a születésnapom reggelén iskola helyett az állatorvoshoz megyek. 10 felé érkezett a telefon, hogy ne induljunk el, mert a cica nem érte meg a reggelt. Nagyon szeretem anyát, és egy csomó fantasztikus dolgot kaptam tőle a születésnapomra, mégis egész nap szomorú voltam, és úgy érzem, ettől tök önző vagyok. Dóri is tök aranyos volt, teljesen elkényeztetett aznap. Meghívott ebédelni, csinált nekem sütit, egy csomó szupi dolgot kaptam tőle [ő rajzolta a fejlécemet]. Na, hát így lettem 20 éves. Ezeket kaptam:
És egy kis...:
Más. Beköszöntött az első vizsgaidőszak. Mint láthatjátok, kibővült oldalt a teendők listája. A legtöbbtől nem félek, ha belegondolok abba, hogy lesz egy hónapom mindre felkészülni. Ha nem lustizok és megrendszabályozom magam, menni fog. Tudom. Mellesleg rajzoltam is:
U.I.: Tanulok (aka Mulan-t játszok):
U.I.2: Boldog születésnapot kívánok az én első SEBAJ-os lányomnak, Lily-nek! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése