2012. július 14., szombat

Hajnali blog

Van egy feeling-je annak, ha az ember hajnalban ír blogot. A történet azzal kezdődik, hogy 10 óra felé (este) lefeküdtem aludni, de csak rövideket tudtam alfában tölteni. Magam sem értem, ötletem sincs. Aztán éjfélkor felébredtem arra, hogy melegem van. kitakaróztam, de nem bírtam elaludni. Egy fél óra vergődés után átmentem anyához egy kicsit csacsogni még, de úgy fél 2-kor ő is megunt engem. Akkor átjöttem a szobámba és még egy kicsit cirkáltam a neten, beszéltem egy rövidet Zephinával, aztán úgy határoztam, megnézek egy filmet, hátha bebólintok rajta.

Hát nem.

Egyébként az Ocean's twelve-öt néztem. Ezután ismét megpróbáltam aludni (negyed 4 lehetett), de az a szemtelen kakas már kukorékolt. Megpróbáltam elaludni anyánál, de miután háromnegyed ötkor arra néztem fel, hogy nem alszom, úgy döntöttem, lesz, ami lesz, elkezdem a napot. Kinéztem az éjszaka után a medencére. levitte róla a szél a ponyvát, és leeresztett. Nem hiszem, hogy ez jó jel. Azután kinéztem az utcára. 2 házzal odébb még mindig állt a bál. Legénybúcsú :) Biztos jó lehet. Ma van az esküvő! :) De kit láttam meg? A Kicsim! ^^ Szóltam neki, ő is észrevett, és mint Lassie, úgy rohant hozzám. Még makogott is valamit. Bevittem, megreggeliztettem, őt is, magamat is, közben NatGeo-t néztem. Egy férfiról tudósítottak benne, aki Szaúd-Arábiában alkoholcsempészetből gazdagodott meg. Érdekes volt nagyon. Most kávézok és blogolok.
Egyébként azt hiszem, azért nem bírtam aludni, mert túlságosan is tele van a fejem. Nem jó, ha az ember napközben nem figyel a gondolataira, akkor éjjel nem hagyják őt. A legtöbbet arra a férfira gondoltam, akit a Margit-szigeten láttam ma. Anya jelezte nekem, hogy valakit lát a vízben. Percekig próbáltuk eldönteni, hogy úszik-e vagy fuldoklik. Fuldoklott. Elhúzott mellette egy motorcsónak, amire szép nagy betűkkel rá volt írva, hogy RENDŐRSÉG, de nem álltak meg. Nem is értem. Amint elhúzott a csónak, a férfi feje már nem volt kint a vízből, hanem arccal lefelé, a hátát mutatva lebegett a víz színén, és engedte, hogy vigye a sodrás. Megrázó volt. Azt hiszem, végleg akkor dőlt el a sorsa, mikor a víz besodorta egy fém hajókikötő dokk alá, aztán valamivel később a túloldalon bukott elő, de tovább vitte a víz. Azt hiszem, kisodorta a partra néhány hullám, de azt már nem vártuk meg, mert Barnabás is velünk volt. 7-en toporogtunk a a parton és próbáltuk elérni a rendőrséget, akiket kapcsolási hiba miatt végül nem sikerült. Korrekt, igaz?
Agyaltam még a mangáimon (igen, mind a hármon), az elkövetkezendő talikon, meg egyéb random marhaságokon. Úgyhogy azt hiszem, elmondható, hogy az éjszakát cirka 2 óra alvással zárom.
Tessék, Momo-chan.



U.I.: Nagyon fáj a fejem.

2 megjegyzés:

Nico írta...

Wáov...Azt hittem szimpla kis blogot fogok olvasni,de a vége tényleg megrázó...:S De...a rendőrséget nem értem...Miért nem segítettek?Nem akartak vizesek lenni..?:S
No mindegy,ehhez különösebben nem lehet mit hozzászólni.:/
___________________________________
Hm,nekem még nem volt olyan,hogy egyáltalán nem tudtam aludni.Jó,olyan sok volt,hogy úgy hajnali 1-2-3felé sikerült elaludni,de ilyenre nem emlékszem mint ami veled is volt,mindenesetre idegesítő lehetett x)
Viszont...Momoko-chan nagyon nagyon nagyon cuki lett*__* Nagyon odavág:D(L)

● Faye Fairthorne ● írta...

én azt gyanítom, hogy ült 2 nagydarab, kövér paca a motorcsónakban, akik csak néztek, de nem láttak.
egyébként meg, örülj neki, hogy nincsenek hasonló élményeid, nem olyan kellemes ám. tavaly is volt egy ilyen napom, akkor fotóztam helyette, nem blogot írtam xD
Momo-chan meg...hát köszönöm :) új karakter, még nem került játékba. de majd fog :)